A galopp vagyis a vágta a ló leggyorsabb haladási módja. A lovak, ha fokozzák sebességüket vágtázni kezdenek. A ló szervezetét, izomzatát, ízületeit, lábait ez a mozgás veszi a legjobban igénybe. A vágta sebessége szerint kétféle változata van, a kenter és galopp (versenyvágta) mozgás.

A ló leggyorsabb haladási módja, háromütemű ugrások sorozataiból álló jármód. A törzs előrevitelét az egyik hátulsó végtag végzi, a törzsre ható tolóerő az impulzust adó hátsó végtag felől, az átlós helyezkedésű elülső végtag felé hat. A vágtázó ló testének hossztengelye nem a haladás irányában, hanem az átlós végtagokat összekötő egyenes irányában van.

Munka vágta

A vágtaugrások ütemesek, a térnyerés vágtaugrásonként kb. egy lóhossz. Az iram kb. 225–250 m/perc, mely igényli a ló képzett egyensúlyát. A tanuló lovasok ezt a vágtát alkalmazzák először.

Közép vágta

A ló, az ütem megtartása mellett, 350-375 métert tesz meg percenként, hosszabb vágtaugrásokkal. Tereplovaglások alkalmával általában ezt az iramot lovagolják.

A nyújtott vágta

A kiképzés előrehaladottabb fokán lévő lovakkal lovagolható legnagyobb térnyerési mód, melyet a díjlovagló feladatok végrehajtása során alkalmaznak.

A rövid vágta

Összeszedett vágtának is nevezik, rövidebb, magasabb vágta ugrások jellemzik. Valamennyi jármód irama közül ez az egyetlen, amelyet egyenes vonalon is kisfokú belső állításban lovagolnak. Erre azért van szükség, hogy a csekély térnyerés mellett fenntartható legyen az ütemesség és a lendületesség, a vágta ne váljon négy üteművé.

A galopp versenyekben a lovak vágtában futnak a cél felé, nyergükben a zsoké irányításával. Ezeken a versenyeken leginkább angol telivérek futnak, amely kimondottan versenyre kitenyésztett lófajta: 900-3200 méter közötti távon a telivérek nem találnak legyőzőre. Megkülönböztetünk sík és ugró versenyeket, az utóbbinál gátak illetve akadályok nehezítik a célba jutást. Néhány kiemelkedő hazai verseny: Nemzeti Díj, Magyar Derby (a 2012. évi a 90. Magyar Derby lesz), Kincsem Díj, Szent László Díj.