A lovak hallása rendkívül kifinomult, sokkal jobb, mint az embereké: mélyebb és magasabb hangokat is képes érzékelni.
Az embernél hamarabb és nagyobb távolságról meghallja más lovak hívójelét, autók hangját, stb. Szabadon tartott lovak hamar és messziről felismerik gazdájuk autójának hangját és társítják egy bizonyos személy feltűnésével.

A fül kettős érzékszerv, a hallás és az egyensúlyozás szerve. Három részbőla , a külső,középső és a belső fülből áll.
A külső fül részei: a fülkagyló és az ezt mozgató fülizmok, továbbá a részben porcos, részben csontos hallójárat. Lóban a felálló fülkagyló hosszú, szabad végén kihegyesedik, a fülkagyló vázát rugalmas porc alkotja. A szűk, porcos hallójárat 2,5-3,5 cm hosszúságú, csontos hallójáratban folytatódik. Ennek belső végét a dobhártya zárja le, elválasztva a külső fület a középsőtől.
A középső fül a sziklacsontban helyeződik, a dobüregből és az ebben lévő három hallási csontocskából áll, ezek: a kalapács, az üllő és a kengyel. A kalapács a dobhártya belső falával összenőtt, a dobhártya rezgéseit átveszi és továbbítja az üllőnek. Utóbbi a lencsecsontocska közbeiktatásával a harmadik hallási csontocskához, a kengyelhez kapcsolódik. A kengyel talpa a belső fül csontos tornácának ovális lyukára fekszik és azt.
zárja. A dobüreget a garatüreggel- ezáltal a külvilággal- az Eustach-fél fülkürt köti össze. A fülkürt csontos és porcos fé1csatorna, amelyben a kibélelő nyálkahártya rés- szerű csövet képez. Lóban a fülkürt nyálkahártyája kitüremkedik, és a koponya alapja, a garat és az első nyakcsigolya közötti területen a légzacskót képezi. A légzacskóba és a dobüregbe a fülkürtön át jut levegő a garat felől és ott kiegyenlíti a külső hallójárat felől ható légnyomást. A légzacskó a fej mozgatásakor a nyomáskülönbségek kiegyenlítésével a nyelést segíti. Ezenkívül szerepe van még nyerítéskor és kilégzéskor is.
A belső fül ugyancsak a sziklacsontban van. Falát a csontos tömkeleg (labirintus) adja. Ennek részei: a tornác, a csiga és a félkörös ívjáratok. A csontos labirintuson belül foglal helyet a hártyás tömkeleg, amelynek üregét víztiszta folyadék, az endolimfa tölti ki. A hártyás tömkeleg részei közül a hártyás ívjáratok az egyensúlyozás szervei, a csiga- járat pedig a tulajdonképpeni hallószerv hordozója, benne helyeződik a Corti-féle szerv, amely hallószőrsejtjeivel a hangérzés felvételére szolgál. A ló hallása igen jó.