Eohippus (hyroctherium):
Sok növényevő állat kicsi volt, és könynen elbújtak a ragadozók elő. Az eohippus 60 millió évvel ezelött élt. Nem voltak fogai, és karmai, emiatt óvatosnak kellett lennie a ragadozókkal szemben. Még csak gyorsnak sem leheett nevezni. Kb. 36 cm magas volt, és inkább kutyához hasonlított mint sem lóhoz. (egy megtemett házinyúl?!.o.o") Az ujjpárnáin járt akárcsak a kutya vagy a macska, és csak a színe segített a túlélésben. A mellső lábán 4-4, míg a hátsón 3-3 ujj volt. Fő táláléka a lomb volt.

Később javult a helyzet a lovakkal kapcsolatban, egyre jobban kezdtek lóformát ölteni. Az Eohippust a fejlődés "nyugdíja küldte" és kifejldött belőle a Mesohippus, majd a Miohippus. Ők már magasabbak voltak őseiknél, de a legjelentősebb változás mégis a lábukon következett be: már csak 3-3 ujjuk volt.

A patás állatok kialakulása:
10 millió évvel ezelött a füves pusztákon a ló ősei mostmár fű fogyasztóvá váltak. Nehéz volt megszokniuk a pusztai életet, mert nehezebb volt a rejtőködés, így csak a futás segíthetett. ehhez azonban hosszabb lábakra volt szükségük. Az új korszak lovai póni nagyságúra nőttek, a lábujjak elcsökevényesedtek. A földtörténeti pliocén korban élt a Pliohippus. Ez volt az első páros ujjú patás!

A plihippusból fejlődött ki 1 milló évvel ezelött a mai ló, az Equus Caballus. Ez a faj magában hordozza az összes ma élő lófajta tulajdonságait. Az Equus eredeti hazája Amerika volt, ahonnan az akkor még létező földhídon át eljutott Eurázsiába. Amerikában ismeretlen okok miatt teljesen kipusztult, és csak a hódító spanyolokkal tért vissza. Az Equus Caballus a földrajzi környezet különbözőségei miatt a Föld különböző pontjain másképpen fejlődött tovább, így alakult a három ismert alfaj, amelyekhez a mai lófajták midnegyike köthető: Ázsia vadló (taki) ; Przewalski ló, és a Tarpán.